2016. március 2., szerda

Ezért nem lettem gasztróblogger

Miért is?
Pedig (azt mondják mások, akik még élnek a főztöm elfogyasztása után is) tudok főzni.

Miért is?
Pedig (azt mondják mások, akik még élnek a főztöm elfogyasztása után is) tudok főzni.
Szép ételfotókat is készítenék. Talán időt is szakítanék rá.
A kötény is jól mutat csini kis testemen... :D

El kell végre, hogy mondjam az igazat magamról. Úgy érzem e teher alatt, nem tudok tovább élni.. Pengeélen táncolok..
Kérlek, ne nézz érte furcsán rám. Ne ítélj el. Nem tehetek erről. Ez egyfajta szenvedélybetegség. Még nem jártam terápián a bajommal, de sokszor száz sebből vérzik testem...


Imádom a késeket.
Ez így nem is teljesen pontos. Igazából ők imádnak engem.
Csak ránézek.. és.. hopp.. már vérzek is.

Ha-ha-ha-ha! Fogadjunk valami másra számítottál?! DiliAnyu elkezd lelkizni, és akkor jön azzal, hogy folyton elvágja a kezét. :D
Pedig ezek komolyan a véremre esküdtek fel a fiókban! :)

Történt ugyanis, hogy zsemlekenyeret szeltem vacsorához. Aztán, filmszakadás, nem tudom mi történt, kiesett néhány pillanat, élesen hasított mutató ujjamba a penge. Ömlött a vér. Úgy képzeld el, mint amikor vérvételen vagy. (egy csészényi vámpírkaja tuti pocsékba ment)

Öt Szilviát itatott át a vörösség. (neeem nem a szomszéd nénit hívják Szilviának, hanem a papírtörlőt)
Valami eret sérthettem, egy milliméteren múlt a csontom. éreztem nagyon mély lett. Percekig vérzett az ujjam, már szédültem. PukiKapitány felajánlotta mentőt hív. (Okos gyerek)
Gondolom most elégedettek a kések, mert ők a pengék. :D


Szerencsére a sebészeti stoppolást most is (mint eddig mindig, egy kivétellel) megúsztam..
Férj úton hazafelé, "kb 10 perc mire hazaérek" - mondta a telefonba vidáman, erre én tócsákban vérezve várom? :)

Felhívtam Anyuékat, mert szűnni nem akart a vérzés, és gondoltam legyen már valaki aki tényleg mentőt, ha kell, mert Pukis nem tud, apánál a 10 percek meg.. hagyjuk.. :D
Anyukám ezt tanácsolta a telefonban, míg tippeket adtak a vérzés elállítására Szerelő Papával:

- Ha vágsz édesem kösd be a kezed, ragasztószalaggal, vagy bármivel..
Annyira édesen tudnak félteni. ♥ (ő tuti csak műanyag kést adna a kezembe..)
Igazából nem mászkálhatok állandóan lánckesztyűben, vagy Jacko-kézzel. :)

Mosogatás közben is ér sok baleset.. :D

Nem adom fel! Egyszer még hozok valami finom receptet!

Tudni fogod mi történt, ha a hírek vezércikkeiben az lesz, hogy:
"A magyar bloggernő egy vágással levágta, mind a 10 ujját főzés közben!"
Vagy:
"Bréking: PinkAnyu még posztolt egy utolsó gasztró bejegyzést!"

Kérlek, ha bekövetkezik, majd küldj egy LIKE-ot.. :D :D

Legyen vidám mosollyal teli napotok, és óvatosan a konyhában!
És még valami: Gasztrósként, hogy nevelnék hisztisen túlpörgött gyereket? :)


 

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu


Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK



 Képek: Pixabay

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor a halálból jöttem vissza - Pink lelkem tükre

  Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.