Ha mindent megkap, boldogabb a gyerek?

 

Sok szülő mindent megad a gyermekének, amit csak megengedhet anyagilag. Sokan nem engedhetik meg a költekezést. Vannak józanul látó szülők, akik felesleges holmikat nem is vásárolnak a piciknek.
Sokaknak a minőségi együtt töltött idő, az, ami megfizethetetlen. 

Én magam vásárolok, új holmit, használtat (persze szuper állapotban lévőt), sokat játszunk együtt ici-pici korától. 

H mindent megkap, boldogabb a gyerek? - sokan teszik fel ezt a kérdést kimondva, kimondatlanul. 
Egy szuper babás csoport anyukáit kérdeztem, s ők válaszoltak nekem.

Noémi: Az, hogy "mindent megkap", nem azt jelenti, hogy nem kap mellé szeretetet... Minden nap leülök játszani Benivel és foglalkozom vele, fejlesztem. Emellett szeretnék neki mindent megadni, amire csak szüksége van, vagy amit csak szeretne majd. Nagyon sok mindent használtan veszek meg, vagy rokonoktól/barátoktól örököljük. Van pár olyan játék is, amit újonnan veszek meg. Annál inkább a minőségre megyek, mert tervezünk kis tesót és ha megkíméli Beni, akkor majd meg örökli 

Szilvia: Én is megveszem azt neki, amit tudom, hogy használni fog. Újonnan vagy akar használtan (jó állapotút) mindennap játszok vele, rajzolunk, fogócskázunk stb. Nem azért veszem neki, hogy villogjak mások előtt. Nem attól lesz a gyerek boldog, hogy mindent megkap, hanem attól hogy velünk lehet.

Andrea: Én is megveszem, amit tudok. Pl. most triciklit szeretnék, még gyűjtök rá. Valóban nem csak ettől lesz boldog a gyerek. Az, hogy mennyi szeretetet kap, nem ettől függ. Ez nekem nem verseny, őszintén tudok örülni, ha más gyermeke kap valami szuper dolgot.

Gizella: Amit tudok megveszek neki. Szoktam újat és használtat is, de főként azt veszem figyelembe mire van szüksége Boginak és minek örülne.

Rafaela: Én is megveszek neki sok mindent, legtöbb játéka új és minőségi, gondolván arra, hogy esetleg ha kis tesó (szeretnénk még egy gyerkőcöt) megörökli. Sok mindent kap rokonoktól is (szobahinta, kerékpár). Ez nem jelenti azt, hogy nem fordítok rá minőségi időt, vagy játékokkal pótolom a szeretettet. Rengeteg szeretett kap, odafigyelést, sokat játszunk, és képzem okosítom. Persze, van pár dolog, amit személy szerint feleslegesnek tartok, gyerekemnek se volt rá igénye, így azokat nem vettem meg.

Viktória: Igyekszek neki mindent megvenni, amire látom, hogy szüksége van, vagy esetleg meglátja a boltban és megtetszik neki. Az utolsó ilyen egy Pocoyo plüss figura volt. Meglátta és megölelgette, nagyon megszerette, de ötezer forint volt.. Így nem vettem meg. Megbántam. Utána az egész várost felkutattam érte. Két hét volt mire találtam egyet és imádja! Azóta vele alszik. 
Ruhákat eddig nagyrészt használtan vettem neki. Fizetés után mindig össze írom mi kell neki és átnézem a börzés oldalakat. Ha nem találok nekünk megfelelőt, és sürgős, akkor veszek újat. 

Klau: Ha már nagyobb lesz, mondjuk iskolás és már igénye lesz új dolgokra, akkor amire szüksége van, vagy nagyon szeretné, igyekszünk majd megvenni neki. Azonban a józan ész határain belül. Próbáljuk majd arra tanítani, becsüljön meg mindent, amit adni tudunk neki, hiszen kőkemény munka áll mögötte, és a szülők részéről bizony időnként megvonás. Ha sikerül, a lányom is olyan boldog gyerek lesz és helyes érték rendel rendelkező , kiegyensúlyozott felnőtt, mint amilyenek az apukájával együtt vagyunk. Ez a célunk.

Klaudia: Rengeteg játéka van, a rokonok mindig hoznak valamit. De szerintem negyed ennyi játékkal is épp ennyire lenne boldog. A játszótér, meg a bogarászás a fűben jobban leköti. Amúgy is az a lényeg, hogy az együtt eltöltött idő klassz legyen. Én sokszor direkt nem veszek meg neki cuccokat, amiket szeretne. Elmagyarázom, hogy ezt most nem, talán máskor.Néha hisztizik miatta, de sose lehet tudni mikor kerülök olyan helyzetbe, hogy nem tudok neki megvenni ezt-azt és, ha eddig mindent megkapott, majd nem érti, mi az hogy NEM. Persze azért néha én is beadom a derekam...ma is egy lovacskás lufival lett gazdagabb.

Anett: Ha most mindent megveszünk, akkor a későbbiekben már alap lenne neki, hogy mindent megkap, amit akar! Szerintem nem lenne jó ehhez szoktatni! Megveszem ami kell, és tudom hogy használja. De van amit feleslegen nem veszek meg, mert csak porosodna. Van is olyan játék amit kapott. Én nem vettem volna meg, mert tudom hogy nem érdekli. Hiába, van aki meg sem kérdezi, hogy esetleg mire lenne szüksége. Remélem lassan rájönnek hogy kérdezzék inkább meg, mert általában első két nap érdekes esetleg, aztán meg csak kerülgetjük.
Azt sem szeretem hogy el sem mondják mit fog kapni! Mi van, ha épp más is olyant vesz esetleg! De gondolkodni kellene csak!

Wanda: A bölcsőhintán kívül mindent újonnan vettem, mert én nem igazán szeretem a használt cuccokat (nem vagyunk gazdagok, csak én így nőttem fel), de a gyerek akkor igazán boldog, ha ÉN játszom vele tök mindegy hány ezer forintos játékokkal rakom körbe. Próbálom is magam vissza fogni mert már most tele a szobája 

Melinda: Nem feltétlen veszünk meg mindent, mert bizonyítottan az úgyis ideig-óráig lesz érdekes, vagyis míg megkapja, azt hiszem, mi felnőttek sem vagyunk különbek. Másrészt oda kell figyelnünk, mire költjük a pénzünket, mi esetünkben négy gyerekről van szó. Összekötjük a kellemest a hasznossal, pl a tíz évesem Violetta rajongó, emellett imádja a kézművességet, így vettünk neki Violetta csajos táskát amire a díszítést maga álmodhatta meg. A kisebbik lányom Frozen rajongó, és vérbeli primadonna, ő kapott hercegnő Elza kollekciót, és így tovább... A beszerzett játékaink körforgalomban vannak, amit meguntak mehet a padlásra, és addig elő sem jönnek, míg nem hallom: "Megyünk a padlásra vásárolni?"
Ami ennél is fontosabb, az idő, amit velük töltünk, az élményeket nem lehet pénzben mérni, és örök életre szólnak.

Rozália: Az első fiamnál, nem is volt még Facebook! Sok játékot vettem neki, mindegyiket végigjátszotta. No de nem a drága játékokat vettem. Egy-egy Thomas kis mozdonya volt, inkább ár-érték arányt szoktam nézni, ami megéri. Így most nekünk alig kell a második gyereknek - egyenlőre - játékot venni. Elektromos autót én nem vennék nekik. Minek? Bocsánat mindenkitől, hogy ezt írtam. A mozgás kell nekik, séta és a felfedezés.
Nem mondom, nekünk is rengeteg játékunk van. Fejlesztő játékok. Plusz kaptunk is a barátnőm gyerekei után. Könyvek, kirakó, társas, építő, ilyesmik. A drága ajándékok nem mindig olyan hasznosak, szerintem. Amit fontosnak tartok, nagyon sok időm el is megy erre, hogy velük játsszak! A naggyal a mai napig, kilenc éves lesz, olvasás, kártya, társas, kirakó stb. megy még. Szerintem az a legfőbb érték még, hogy velük legyünk.

Katalin: Visszaszorítom a vásárlást. Ruhákat veszek inkább, mert úgy nő, mint a gomba próbálok használtakat venni, de ha beleszeretek valamibe a boltba, akkor megveszem.
Játékot sokat kap, de kb 10 percet játszik, aztán hajigálja őket. Most a kedvence egy fogkefe, egész nap azzal rohangál, meg fakanállal, tállal főz, meg hasonló. A mindennapi tárgyak jobban érdeklik.

Ágnes: Mindig azt veszem meg ami a fontos. Ruhát minden egyes hónapban kap, mert arra szüksége van. Rengeteg játéka van. Látok nagyon klassz cuccokat, ami nekem tetszik, de ahogy ismerem 10 perc után megunja. Így számomra felesleges pénzkidobásnak tartom. Ja és ám néha, egy üres üveggel jobban elvan mint bármi játékával.

Brigitta: Igazság szerint az elején megvettem Neki mindent, mert úgy voltam vele, hogy "milyen cuki kis játék, s biztos a kislányomnak is tetszeni fog".. igen... kb 10 percig hatott az újdonság ereje, aztán megtanította a játékot repülni. Több ilyen játéka is van, ami vettünk Neki Apával, de Kirus inkább a hétköznapi tárgyakkal foglalatoskodik, mint például: porszívó, fakanál, ruhák felpróbálása stb 
A játékai nagy részét leginkább ismerősöktől kaptuk. Mindenféleképpen arra fogjuk tanítani/nevelni Apával, hogy amit adni tudunk Neki, azt becsülje meg, mert sajnos lesz majd olyan szituáció is, hogy mondjuk kinéz egy játékot, aminek horribilis az ára, akkor meg tudjuk Neki azt magyarázni, hogy sajnos erre Anyának és Apának nem telik.
Ruhákat jóformán használtan veszünk, hisz nő mint a gomba, így nem sokáig tudja hordani az adott ruhadarabot. Persze, ha meglátok valamit, ami nagyon tetszik, akkor azt megveszem.

Izolda: Viktorom elég sok játékot kapott, így én játékból eddig még csak egy Micimackót vettem neki mikor öt hónapos volt. Nem is nagyon szándékozok neki játékot venni egyenlőre, mert max 10 percig érdekli, onnantól kezdve "szerelőt" játszik, meg kell nézni milyen a belseje annak a játéknak. Kis ruházatot minden napra vagy kapunk, vagy használtan veszem, de orvoshoz valót, vagy ha csavarogni megyünk, akkor oda újat veszek. Lábbelit úgyszintén használtat veszek. Ha meglátok valamit ami tetszik, és olcsó, akkor megveszem.

Zsuzsi: Azt mondják, a gyerekben a vele töltött idő, élmények, törődés marad meg leginkább és nem az, hogy mennyit költöttünk rá. Ez persze szerintem nem jelenti azt, hogy aki mindent megvesz, nem szereti a gyerekét, ez hülyeség. Tény, hogy könnyebb bármit leemelni a boltok polcairól és kifizetni, de önzetlennek lenni, szívből szeretet adni, foglalkozni vele, fáradtan is leülni játszani már nehezebb. Ettől függetlenül amennyire a keret engedi, imádok a kislányomnak vásárolni. Sokkal nagyobb örömmel válogatok neki pl ruhákat is, mint magamnak, de szerintem, ezzel minden anya így van. 

Neki csak újat veszek mindenből, magamnak használtat is. Ha nagyobb kiadás van egyetlen dologra (bár ez ritka, nem fényes a helyzet), az mindig olyan holmi, ami neki kell. Vagyis mindenen spórolunk, de a kislányunkon nem. Ő az első mindenben.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu

Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK

 Képek: Pixabay