2017. június 7., szerda

Vértinta


VÉRTINTA



A Sötét éj komor
fellegei
alatt
száll a fekete Hattyú dala.
A Halál issza napjait
élete tavából
-az ázott papírhajó elsüllyedt-
üveges madárszem mered
messzi boldogság
horizontja felé,
mint imádság,
s közben tépi
fekete rózsafüzér-
tollait…

A tinta a vér.
Az írás marad,
de mit ér,
ha mint ebolásnak,
úgy szakadnak
fel ereim,
s míg senki sem ért,
peregnek perceim?

Nincs több fekete tollam!
Istenem! Hagyd újra álmodni magam!

Budapest, 2007. március 23.



Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu


Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK


Kép forrása: Andrea Boroczky Photography , itt találod a művész fotóit: Instagram


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor a halálból jöttem vissza - Pink lelkem tükre

  Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.