VÉRTINTA
A Sötét éj komor
fellegei
alatt
száll a fekete Hattyú dala.
A Halál issza napjait
élete tavából
-az ázott papírhajó elsüllyedt-
üveges madárszem mered
messzi boldogság
horizontja felé,
mint imádság,
s közben tépi
fekete rózsafüzér-
tollait…
A tinta a vér.
Az írás marad,
de mit ér,
ha mint ebolásnak,
úgy szakadnak
fel ereim,
s míg senki sem ért,
peregnek perceim?
Nincs több fekete tollam!
Istenem! Hagyd újra álmodni magam!
Budapest, 2007. március 23.
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
Kép forrása: Andrea Boroczky Photography , itt találod a művész fotóit: Instagram
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése