A gyerekkori kiközösítésről mesélt nekem egy ismerősöm. nagyon nehéz téma, mert a gyermekek a legelfogadóbbak, ám a legőszintébbek is. Utóbbival néha fájdalmat okozva.
Én mindig is hittem az emberi jóságban, és a gyermeki tisztaságban. Beával (kislánya érdekében a nevek megváltoztatásra kerültek) beszélgettem a közért előtt, és ledöbbentem azon amit mesélt. Bár nekem sem újdonság, hogy létezik a gyermekkori kiközösítés, de ilyen súlyos esettel még sosem találkoztam.
Bea kislánya 10 éves. Az édesanya elmesélte, hogy a kicsi Sára ki van közösítve egy ideje az iskolában. Azt hittem viccel, de elmesélte, ez nem vicc...
Bea engedélyével osztom a történetet, mások okulására.
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Amikor Sári áprilisban egy csütörtöki napon hazajött, hogy piros a bugyija, és a nadrágja, azt hittem félrebeszél a gyerek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy megjött neki.. Basszus 10 éves! persze, amikor leesett a tantusz, azonnal vettem neki tisztasági betétet, gyorstalpalón felvilágosítást tartottam a gyereknek, mert innentől kezdve a kislányból nagylány lett. Egész jól fogadta a helyzetet. Estére a jókedve is visszatért.
Igazság szerint azért is lepett meg, mert tapasztalataim szerint, nem a menstruáció jelentkezik elsőnek a nővé válás folyamatában, számítottam arra, hogy majd a cicik, hogy elmesélem, én mennyire szégyelltem magam miattuk, s aztán milyen jó barátságba kerültünk.
Nekem a nagypapám mondta "Milyen kis nő jött hozzánk? , jaj ez a Bejuskám! Azt hittem, hogy egy manöken jött!" - és onnantól kezdve kihúzott derékkal, egyenes háttal jártam, és szépnek éreztem magam. isten nyugosztalja a papát.
Jól tudtam, és tudom a mai napig, mennyit jelent az, ha valaki jól érzi magát a bőrében akárcsak egy mondat miatt.
Azt azért nem gondoltam volna, hogy a kislányomnak megmagyarázok dolgokat, ő meg is érti, és a nagy nap után, amikor ismét suliba megy (pénteken) ez történik vele.
Az egyik kislány (a hangadó) ugyanis, kiszúrta, hogy előző délután milyen volt Sári nadrágja. Hangosan megszégyenítette az osztály előtt. Könyörgöm 10 évesek! Fel sem fogtam, hogy ez igaz, hogy ez megtörténhet gyerekek között. Sári minden szünetben a suli wc-ben sírt, majd otthon szégyenkezve mesélte mi történt. Mondtam neki, hogy irigykedik az a lány, és hétfőre mindenki elfelejti. Ahogyan beszélgettünk elmesélte, hogy az osztályból ő lett egyedül nagylány.
És hétfőre sajnos senki sem felejtette el. Aki elfelejtette volna, azt emlékeztette az a lány hangos kérdésével Sári felé, amikor az osztályterembe lépett: "Még vérzel? Menstruálsz?"
Sári megint sírva jött haza, igyekezett magát megvédeni, de "Ne húzd fel magad, mert elvérzel!" mondattal megsemmisítették.
Beszéltem az osztályfőnökkel, hogy tegyen rendet, mert a lányom sírva jár suliba, és ez nem mehet így tovább. Persze, a lány mindent tagadott, az osztály szintén, hiszen jó móka nevetni csúfolódni a másikon. Ezzel az Ofő lezártnak tekintette az ügyet.
Én nem, egyik délután elkaptam a kislányt és elmagyaráztam neki, hogy nagyon gonosz dolog amit csinált, és hamarosan ő is nagylányok táborát erősíti majd. Látszólag felfogta amit mondtam neki.
Két keserves hónap várt Sárira a suliban, év vége előtt nem akartam kivenni a gyereket. Kibírjuk, gondoltam. Ez nagy hiba volt.
Múlt héten csütörtökön (aug. 31.) tanévnyitó volt, pénteken (szept. 01.) már tanítás. És "úgy" néztek rá, nem szól hozzá az a lány, így a többi sem.. ugyanúgy, mint tavaly első mensije után...
Leültünk otthon, és megbeszéltük, hogy ő a legszebb, legokosabb kislány, és sosem állunk félre az életben, de most iskolát váltunk. Elmondtam neki, úgy érzem a tanárai nem álltak mellé, nem támogatták, ezért ne fájjon a szíve.. Szerencsére Sári jól fogadja a helyzetet. Elmondta, hogy nagyon bízik bennem, hiszem valahol a nővé válás rögös útja neki kissé rögösebb lett, de ez is mind jobban összekovácsolt minket.
Nem tudom mit tehetnék mást, úgy érzem a mai világban egy természetes folyamat miatt nem kéne bántani egymást. Nem kívánok rosszat annak a lánynak, de remélem megtanulja majd egyszer, hogy másokat alázni nem szép dolog, és visszanyal a fagyi. Szeretném, ha a lányom egészséges lelki fejlődése ilyen (kretén) lányok, és a birkaszellem (magyarok ebben élen járnak) miatt nem károsodna. A héten nem megy suliba, jövőhéten kezd az új intézményben. Azt hiszem, jó lesz így nekünk. Nagyon várja az új sulit, mondtam neki, hogy ott nehogy nagydobra verje, hogy ő már nagylány. Inkább csendben legyen büszke magára, mert ő már nő. Egy kicsi nő.
Remélem jó lesz az új suli Sárinak. Úgy érzem, nem lett volna megoldás felképelni a másik lányt, meg a többi gyereket az osztályból. Lehet, nem kellett volna bíznom a gyerekekben?, Az iskolában?, Az osztályfőnökben?, hanem egyszerűen kivennem, és átvinnem más suliba? Lehet. Bánom is, hogy nem ezt tettem.
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Én minden jót kívánok Beának és Sárinak. Nem is tudom, mit tettem volna az anyuka helyében, hiszen azon túl, hogy a nővé válás egy természetes folyamat, nagyon megviseli a (kis)kamaszokat,
Úgy érzem, Bea mint anya, végig a kislánya amellett állt. Valahogy a világ, a suli, és az Ofő nem... Ilyen mértékű gonoszsággal én nem találkoztam gyermekek körében.
Ha van hasonló történeted, szeretettel várom. (üzenet a szerzőnek, vagy a Facebook oldalamon is üzenhetsz nekem)
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
FRISSÍTÉS:
Azóta beszéltem "Beával". A kislány imádja az új sulit. Sőt! Az egyik osztálytársnője is váratlanul lett nagylány. Torna óra közepén. Pont ott volt mellette, amikor a kislány a tanárnőnek szólt az osztálytárs, és kicsi "Sára" adott neki egy betétet.
No kb öribarátságot fogadtak a kiskamaszok.
Senki senkit nem cikizett... És csendben átöltöztek mind a ketten, nem volt semmi ciki. Azért mind a ketten, mert a tesitanár azt mondta maradjanak kint az öltözőben.
Szóval az emberség a régi suliban nagyon hiányzott...
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
Képek: Pixabay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése