Adott egy gyönyörű lány, aki különleges sportot választott: Rúd akrobatika.
Sajnos hazánkban rögtön másra asszociálnak az emberek – férfiak, nők egyaránt – mint amit valójában tükröz és takar e sport. Erről faggatom csodálatos riportalanyom, Juditot:
Miként ismerted meg ezt a sportágat?
Judit: Egy barátnőmtől hallottam erről a sportról. Mindenáron ki akarta próbálni, de nem szeretett volna egyedül elmenni, így elkísértem. Az első óra után nem maradt bőr a tenyeremen. Úgy néztem ki, mint Michael Jackson a leragasztott ujjaival. Fájt mindenem.
Akkor azt mondták, hogy vegyek egy bérletet, különben soha többet nem fogok visszamenni. Mai napig a kedvenc hobbim. Nem nehéz kitalálni: a bérlet megvételre került. :D
Mi vezérel, hogy űzd? Mi az ami hajt előre és előre?
Judit: Számomra az az izgalmas benne, hogy minden egyes óra egy- egy kihívás. Vannak elemek, amiket hónapokig gyakorlok, és amikor végre sikerül, az mindig ad egy löketet ahhoz, hogy tovább csináljam.
Valahogy nekem az edzőtermi foglalkozások soha nem tartoztak a kedvenceim közé. :) Monoton unalmas, és nincs bennük semmi inspiráció.
Van alkati kritérium, mint pl a balettnál?
Judit: Ebben a sportban láthatsz különböző alkatú embereket. Lehetnek vékonyak, nagyon izmosak, kicsit teltebbek és akár nagyon teltek is. Minden alkat számára van kihívás benne.
Milyen veszélyeket rejt magában a rúd akrobatika?
Judit: Ez egy kicsit veszélyesebb sport az átlagnál. Nagyon kell figyelni, és ha nem vagy biztos egy mozdulatodban, mindig kell, hogy legyen melletted valaki, nehogy leessél.
Sajnos, törések zúzódások előfordulhatnak. Az nálunk alap, hogy tele vagyunk kék-zöld foltokkal. Mindig megkapjuk a kérdést, "Úristen mi történt veled?" ezen persze mindig jót mosolygunk. :D
Pár szó a társaságról?
Judit: Remek embereket sikerült megismernem mióta a rúd akrobatika a hobbim. Szuper társaság alakult ki. Persze, mint mindenhol itt is jönnek, mennek az emberek, de nekem sikerült olyanokkal összekerülnöm, akikkel már lassan két éve azt mondhatom, nagyon jó barátságban vagyunk.
Van példaképed?
Judit: Nekem több példaképem is van. Első körben az edzőmet említeném. Számomra ő testesíti meg magát a Nőt. Gyönyörű kidolgozott test, magas fokú precizitás a gyakorlataiba, és nem mellékesen, ösztönző szavai mindig jó hatással vannak rám. Inkább az a típus aki kevesebbet dicsér, de amíg nem csinálod meg a gyakorlatot addig tuti nem hagy békén. Számomra ez ösztönzőbb, mintha minden apró feladatnál megdicsérne. Amikor ő mondja azt, hogy ez ügyes volt, akkor valóban tudod, hogy most tényleg nagy dolgot csináltál meg.
Mi inspirál? Mire gondolsz miközben különböző lélegzetelállító mozdulatsort hajtasz végre?
Judit: Az egyik legnagyobb inspiráció a férjem. Számomra nagyon fontos, hogy ő maximálisan mellettem áll ebben a sportban. Az ő dicsérő szavai, biztatásai nagyon sokat jelentenek nekem. Mindig neki dicsekszem el először, ha megcsinálok egy új elemet. Van úgy, ha otthon gyakorlok, ő segít nekem. Jól esik, hogy ennyire büszke rám. Sokan mondják, hogy ez a sport a nőknek való, hiszen kecses, egzotikus. Viszont, ha belegondolunk, milyen erő kell hozzá, akkor inkább férfiaknak kellene művelniük. Szerencsére mind a két nemből van bőven.
Sok pozitív hozzászólást olvastam képeid alatt. (Jómagam is elismeréssel adózok tudásod, ügyességed és bátorságod előtt.) Miként hat ez rád?
Judit: Nagyon inspiráló és nagyon jóleső szavak ezek, amiket ismerőseimtől kapok. Ezer köszönet érte, mert nagyon ösztönzően hatnak rám!
Mint minden sport, gondolom a rúd akrobatika is edzi lelked, akaratod, és a minél jobb eredményre való törekvésed. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy edzi átformálja a tested. Vannak nehézségeid, amiket nem tudsz megcsinálni, de küzdesz érte?
Judit: Sajnos ennél a sportnál is vannak fizikai hátrányok. Az ízületeidet nagyon igénybe veszi. Sokszor kell nekem is kenegetni akár a könyököm, térdem, bokám. Viszont eddig bárki, akit megismertem, ez soha nem tántorította el attól, hogy ne folytassa.
Vannak nehézségeim, főleg az alkatom miatt. Nem vagyok vékony és soha nem is voltam. Nekem nehezebb minden elem, mint azoknak a lányoknak, aki vékony testalkatúak. Viszont büszkébb is vagyok, ha netán sikerül az, ami nekik valamiért nem.
Rengeteg izmot sikerült felszednem mióta ezzel a sportággal foglalatoskodom. Remek erőbe vagyok, és ez által sikerült némi önbizalomra is szert tennem. Vannak elemek, amiket két éve gyakorlok, de még mindig nem sikerült elsajátítanom. Ez annak is betudható, hogy én hobbi szinten művelem, tehát nem heti rendszerességgel járok. Voltak időszakok, amikor ki kellett hagynom heteket. Viszont hamar vissza lehet rázódni.
Volt egy szuper világrekord - a média is beszámolt róla, tv és újság stb.. Mesélj: Miért kezdtétek el? Volt e visszhangja? Az irigykedők megjelentek? Vagy inkább elismeréseket kaptatok, új sport társakkal?
Judit: Egy kedves edzőtársam (aki egyben egy másik edzőm is) volt az ötletgazda. Elsőre nagyon nehéz feladatnak tűnt, és ez természetesen be is igazolódott. :) Nagyon nehéz 36 órán voltunk túl.
Örök élmény volt számomra. Hatalmas dolgot vittünk véghez. 36 órán keresztül váltásban folyamatosan rúdedzést tartottunk. Én hajnali 1 és 4 óra között voltam. A koffein és a csokoládé elengedhetetlen volt.
Volt, aki kicsit még aludt is közben, amíg váltották. Egy igazán remek buli volt. Semmi pénzért nem hagytam volna ki. Sőt, ha újra lesz valaha ilyen jellegű kísérletünk, akkor ugyanúgy részt szeretnék rajta venni!
Ugyanannyi irigyünk volt, mint elismerőnk. Kaptunk hideget és meleget is egyaránt. Sokan szidtak minket, hogy ez csak ötletlopás volt. Valaki mellénk állt, hogy a világrekord arra van, hogy azt megdöntsék.
Én erre csak azt tudnám mondani, hogy a lehetőség mindenki előtt ott van. Lehet 48 órás rekordot is csinálni, vagy akár annál is többet. Én kizárólag csak drukkolnék annak az iskolának, aki meg szeretne dönteni minket.
Részt vettél egy különleges fotózáson, kinek az ötlete volt? Milyen érzés volt? Mennyivel volt nehezebb a víz alatt végrehajtani a gyakorlatokat, mint a már megszokott körülmények között?
Judit: Az ötlet az edzőmtől származott. Látott néhány vízalatti rudas képet, és úgy gondolta, hogy miért ne próbálhatnánk meg.
Edzőtáborunk Martfűn volt, így lehetőség adódott, hogy megvalósítsuk a fotózást. Elsőre annyira könnyűnek látszott ez a feladat, de amikor megpróbáltam a testemet a víz alatt tartani, na akkor jöttem rá, hogy ez mégse olyan egyszerű, mint gondoltam. A víz folyamatosan fel akart dobni a felszínre, ráadásul az orrom is tele volt vízzel. Kellet egy jó fél óra mire elkezdtem normálisabb pózokat felvenni. Lényeget tekintve ez is egy kihívás volt és szerencsére tudtam teljesíteni. Bármikor újra belevágnék :)
Én magam sok előítéletet hallottam: „egy rúdtáncos? Jó hogy nem má' gogo-táncos!” és én itt lepetéztem. Vagy akár „az ügyes a kislány, de túl fiatal ehhez„ én speciel bepöccentem. Akkor a karatéhoz, és a néptánchoz is? Éltél már meg hasonlót?
Judit: Sajnos a mai napig nagyon sok az előítélet. Rengetegszer keverik össze az erotikával azt amit mi csinálunk.
A mi versenyeinknél, kifejezetten tilos erotikus mozdulatot betenni a koreográfiába. Meg van szabva mekkora rövidnadrág és mekkora felső lehet rajtad. Amint észreveszik, hogy az előírtnál rövidebbet viselsz, azonnal kizárnak.
Számomra ez egy olyan sport mint a többi. Ott vannak pl. a jégtáncosok. Az ő ruhaviseletük sem másabb a miénknél. Ők is kecsesen mozognak, de valamiért ők nincsenek elítélve. Sajnos mai napig a bárokban lévő tánccal azonosítják. Ez egy hosszadalmas küzdelem, hogy egyszer és mindenkorra elfelejtsék azt az oldalát ennek a sportnak.. Sajnos azért mondják a kislányoknál, hogy túl fiatal ehhez, mert az "utcalány sztereotípiát" nem tudják elkülöníteni ettől a sporttól.
Mi lenne az üzeneted azoknak, akik előítélettel, vagy lenézéssel elintézik ezt a sportot? Kb ilyeneknek: „ugyan már ez sport?” és kézlegyintés hozzá.. és azoknak akik csak valami fura inditatásból az erotikát látják benne?
Judit: Bárki, aki így ítélkezik, annak nagyon szívesen felajánlok egy órát nálunk ingyen. Utána elbeszélgethetünk arról, hogy mennyire nem sport az, amit mi csinálunk. Ezt talán nem is ragoznám tovább...
Aki kedvet kapott, annak mit javasolnál? Hogyan kezdje el? Minek kell fejben eldőlnie ahhoz, hogy valóban használjon e sport testének lelkének?
Judit: Csak azt tudom mondani ne, gondolkodjon rajta, hanem jöjjön el és próbálja ki!
Valaki rögtön szerelemes lesz ebbe a sportba. Valaki meg fog ijedni tőle, valaki vacillálni fog. Viszont olyanról még soha nem hallottam, hogy bárki abba tudta volna hagyni azután miután kipróbálta.
Ha igazán erős szeretnél lenni és nőies, akkor ez a te sportod! Testalkattól, nemtől és akár kortól függetlenül bárki elkezdheti.
Amikor eljön valaki az első órára, csakis segítségre számíthat. Itt nem nevetjük ki egymást, nem nézzük le a másikat, ha mondjuk, felesleg van rajta, vagy netán nagyon vékony. Itt mindenki egyelő. Lehet családanya vagy akár még gyerek. Csak ösztönzünk és segítünk. :) Egy próbát mindenképpen megér...
Utána úgysem szabadulsz! :D
Köszönöm a beszélgetés lehetőségét Juditnak, és hogy bemutatta az általa űzött sportot. Remélem, sikerült néhány előítéletet tovaűznünk a Rúd akrobatikával kapcsolatosan :) Ha kedvet kaptatok, csatlakozhattok a kis csapathoz itt megtehetitek.
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
Képek forrása: Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése