Zavar a fejben: Szerelős papa az ÉN APUKÁM!!

 

Történt a napokban, hogy PukiKapitánnyal díszítgetjük a házat.. igen igen 

1.) - Már? - Igen, már! Nem lehet elég korán kezdeni..
2.) - Együtt? - Igen, együtt, és nem tör, nem zúz.. élvezi! És nem lehet elég korán kezdeni, ha együtt csináljuk.., úgy érzem anyukáknak ezt nem kell magyaráznom..
Nagyon jó móka. Papírból készült sablon díszek kerülnek az ablakra, és mindenféle Karácsonyi csuda-klassz a két ablak közé. Évek óta gyűjtögetek, díszítek dekorálok.

Szóval, előkerül minden, amit előző évben gondosan eltettem. Egy régi régi fenyő kerámiából. Mécsesre való. Nézem, nézegetem. Forgatom. tolulnak az emlékek hány Karácsonyom is volt együtt vele? HÚSZ! Te jó ég! HÚSZ Karácsony?! Átnézek a dísz felett, és figyelem Kapitányom, milyen elmélyülten csodálja a díszeket.

- Anuszi nézd, dága anuszi! - lelkesedik be, már egészen kipirult az arcocskája. És magyarázza : - mikujász, téjapó, judof, hóóembbej! - Hozzányúlhat a törékenyhez, fel is emelheti. Látom nagyon élvezi, hogy már nagyfiú.

Amúgy is egyenrangú partnerként tekintek a kisfiamra. Persze szigorúság, az van.. Az 'erőviszonyokat' ismeri.. Ez az egyenrangú partner dolog, abban hangsúlyozódik nálam, amit otthonról hoztam magammal:

- Attól, hogy kicsi, és gyerek, még nem hülye! - hangzott el legalább ezerszer anyukám szájából. Ez mélyen belém ivódott. Akkor nem tudtam, csak valahogy "Tényleg!" reakciót váltott ki belőlem ez a mondata, ha "túltutujgattam" a Húgom vagy az Öcsém, 8 és 11 évvel vagyok tőlük idősebb, erős anyai ösztönök.. gondolom nem kell tovább ecsetelnem.. :) - -

- Kajáconyfa! - Kiált fel Pukisom, és már veszi is ki finoman, de annál gyorsabban nosztalgikus fenyőmet a kzembő.

- Vigyázz rá! Azt az apukámtól kaptam!

- Apuszika! jendes apuszika! - válaszol azonnal

- NEM! NEM! Az ÉN APUKÁMTÓL! Nem a TE APUKÁDTÓL! - lurkóm szeme kerekedik, egyre csak kerekedik, erre tovább folytatom: - az ÉN APUKÁM, a Szerelős Papa. Ő a te nagypapád!

Pillanatnyi hatásszünet, kerekebbnél kerekebb szem, ámuló tátott szájjal... Talán még levegőt sem vett.. Ajaj vulkánkitörés készülődik. Ritka dolog ez nálunk, de néha előfordul.

- Szejejős Papa enyém! - csattant fel hirtelen.

- Szerelős Papa az ÁN APUKÁM, és Szerelős Mama az ÉN ANYUKÁM.(már a mama is megkapta az új családnevet..) -próbáltam elszántan magyarázni, elvégre 'kicsi, nem hülye'!! :)

- Anuszi figyej, Szejejős Papa enyém, Szejejős Mama tiéd! - ajánlotta a kompromisszumot., és tényleg 'kicsi csak, de nem hülye'.. :) Azért ilyenkor megdobban Karrierista Anyai szívem: a gyerek válóperes ügyvéd lesz!!!! :D :D

Nos ezek után, miként magyarázzam el neki, hogy ki-kivel van? :) Oké még csak három éves, de meg kell beszélni. 

Nyugtassatok meg, nem én vagyok a világtörténelemben az első, aki ilyen helyzettel szembesült..

 

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu

Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK

 Képek: Saját