Végre eljött a pillanat. Hóesés. Erre vártunk egész évben.
No, uccu neki!, gondoltam én, mit nekem a fagy a hó! Hóembert építeni jó! :D
PukiKapitánynak megígértem: Ha szépen eszel, elmegyünk sárgarépáért és este építünk hóembert.
Pech, szépen evett. Mivel napok óta köptetőt szedtem élveztem a potom 18 kilóját húzni vonni magam után. Azt mondják siklik a szán a havon. hááát mit ne mondjak, én nem éreztem ezt a suhanó siklást.. Majd 'becartam' mire megérkeztünk a boltba.
Olyan jó meleg volt bent. És még várt a hazafelé szánkózás. Így töretlen jókedvvel nekiveselkedtünk a hazafelé vezető útnak. Persze hegyen lakunk, és odafelé kőkemény emelkedő.. már toltam, és lihegtem, de megérte, mire felértünk az utcánkhoz. Szép hosszú az utca, és mi a végén lakunk..
Mondtam is csöppömnek:
- Még egy lépés és lesz "Paff a bűvös sárkány!, anyád eldől, és kifekszik a hóba!"
Nem is tudom miért, de értette a poént. Bizonyára apa keze van a dologban..
Aztán már majdnem a kapuba értünk, ekkor PukiKapitány motivációs mondatot intézett hozzám:
- Gyorsabban, mindjárt hazaérünk, te ostoba rénszarvas!
- Mi??!! Én?!
Erre hatalmas kacaj volt a válasz. Felajánlottam neki, hogy beborítom a hóba, de leguggolva hozzá rájöttem, erre sincs energiám, kapott egy puszit és egy kis havat szórtam az arcába. :)
Ő hatalmasak nevetett a szánkón, és hatalmasak lihegtem levegőért kapkodva a további hazafelé tartó úton.
Este apa húzta, én pedig sétáltam. Mivel folyton lemaradtam, felajánlották "Síelj anya!"
Beértünk a kertbe és nekiláttam a hóembernek picinyemmel.
Én a hólapáttal, ő a homokozó lapáttal. Megy ez mint a mesében. Hógolyó, görgetem és .. aha!, persze!, hógolyó szétesik, görgetném, de nincs mit. Vért izzadtam mire valami kupacféle sikeredett, próbáltam tapicskolni, hogy valami formája legyen. A kesztyűmre ragadt a hó. Hirtelen felindulásból levettem a kesztyűt: - basszus, ez hideg! - vettem is vissza azonnal.
Nem tudom végül, hogyan sikerült, de íme:
Igen az a sapkás - répás izé.. Ő Frosty, a hóember.
S ha nem emlékeznél ki is az a Frosty egy kis emlékeztető, nálunk nagy kedvenc:
Azért a lényeg az, hogy a kisfiamnak nagyon tetszett.
Még lefekvés előtt is Frosty-ról beszélt, s reggel első dolga volt, hogy megnézze a nagy művünket!
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
Fotó: Saját , Videó: youtube.com , Gif: http://photobucket.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése