A Hétköznapi SzuperMamik egy kezdeményezés a részemről.
Célom, a társadalomnak bemutatni az anyákat, akik a világ alappillérei, hiszen az anyák adják az eljövendő világot, a következő nemzedéket.
Épp ezért fontosnak tartom, hogy megbecsüljük az édesanyákat és gyermekeinket különös figyelemmel kísérjük.
Első Hétköznapi SzuperMamim 21 éves és van egy hét hetes kisfia, Roland. Szerencsésnek érzi magát, mert kisfia nyugodt csodás baba, aki nem hasfájós, és jó alvó is...
Roland minden rosszért kárpótolja édesanyját az igazi "szerelemmel".
PinkAnyu: Szia! Hét hetes a pici babád, Roland. Mi változott mióta kezedben tarthatod?
Szilvi: Kb.? Minden! :) De komolyan. Azelőtt minden sokkal egyszerűbb volt, de unalmasabb is. Nem hittem, hogy ennyire nehéz lesz. :)
PA: Ilyennek álmodtad a kisfiad?
Szilvi: Viselkedésre egyáltalán nem. Igazából azt hittem, hogy sokkal rosszabb lesz. Azt hittem, hogy éjszakákon át ringathatom, hasfájós lesz (mindenki azt mondta, hogy az lesz, mert fiú..) Roland szöges ellentéte ezeknek. Szerencsés vagyok vele, hiszen nagyon sok anyukától hallom, mennyi energiával jár, ha egy baba hasfájós, s hogy nagyon ritka az olyan baba, mint Roland. Mindenkinek ilyen babát kívánnék.
Várandósan egyszer álmodtam vele, hogy ült egy játszószőnyegen - nincs is játszószőnyegünk! - és sétáltam hozzá, ő pedig nézett fel rám. Ahogy elnézem, annyi idősen, tényleg ugyanúgy fog kinézni, mint az álmomban. :D
PA: Szoptatás. Mennyire éled meg nehezen, hogy a konfliktusok okozta stressz miatt nincsen tejed (hidd el, ettől még csodaanyuka vagy)?
"Rettenetesen, még ma is próbálkozom a mellre helyezéssel, pedig tudom, nem fog menni, hiszen cumizavaros is lett ...
Rossz belegondolni, hogy mennyi mindent nem kap meg így, ami szükséges a szervezetének."
PA: A párod mennyire áll melletted? Tud e neked segíteni lelkileg, és a baba körül?
Szilvi: A párom meg sem fogta a babát, ha nem kértem meg. Ezt átbeszéltük, azóta bevállalta önként, hogy péntek és szombat esténként ő lesz Rolanddal. Nincs olyan nehéz dolga, hiszen éjjel csak 1x, ritkán 2x kel fel a fiú. :)
PA: Mi az amire nem számítottál, míg áldott állapotban voltál?
Szilvi: A sok stresszre nem számítottam. A váradósságom alatt is sok stressz ért.
Ami lényeges, hogy nem festenek valós képet az anyaságról. Az anyák sem beszélik ki egymás között, amik történnek. Sok mindenre azt hittem elsőre, hogy itt a világ vége, ezek mára már rutinná váltak.
Igazából semmire sem voltam felkészülve. Pl Roland 3 hetes koráig sosem hallottam a növekedési ugrásról. A szoptatásról sem gondoltam hogy ilyen nehéz lesz. Én kis naiv azt hittem, hogy Roland megszületik, és hirtelen a semmiből beindul a tejem másnapra, vagy még aznap. Erről azért beszélhetnének a kismamáknak, ne érje őket sokként.
PA: Nagyon fiatal az arcod, én nem mondanálak 21 évesnek. Ért ez miatt atrocitás?
Szilvi: A korom miatt nem ítélkezik senki, sőt ! Csak ámulok, mennyi nő van Facebook- on akik sokkal idősebbek nálam, mégis szívesen fogadják a tanácsaimat. Nagyon jó érzés.:)
PA: Korábban említetted nekem, hogy félig roma vagy. Ért emiatt diszkrimináció?
Szilvi: Szerencsére a származásom sem befolyásol senkit. Még gyerekkoromban csúfoltak sokat, de ezen is túlléptem. A származásomat nem tagadom, viszont legszívesebben azt tenném, mikor a rossz emberek miatt ítélnek el másokat...
PA: Könnyű vagy nehéz szülés?
Szilvi: Visszagondolva a körülményekhez képest, szerintem még könnyű szülésem volt. A vajúdás sem volt olyan katasztrofális.. kicsit bepánikoltam, na. :)
Pénteki napon befektettek mert nem látták jónak az egyik eredményt teljes pánikban voltam, hiszen senki nem mondott nekem semmit, csak hogy "ide menjek, oda menjek". Azt sem mondták hogy mikor mit fognak csinálni. Aznap éjjel alig tudtam aludni, görcsölgettem. Másnap reggel a fájásmérésnél leesett a szívhang, amire nem mondtak semmit, csak hogy ne aggódjak, majd szóljak, ha rendszeresek a fájások. Délután négykor már alig bírtam menni. Ötkor már nem bírtam tovább, könnyezve szóltam az osztályon, hogy nézzenek meg. Megkaptam, hogy ne aggódjak, hiszen a magzatvíz vizsgálat miatt normális hogy görcsölgetek, nem kell hisztizni de attól még lemehetek, ha annyira aggódom, CTG-re. Ott azonnal küldtek a szülőszobára. Hétkor közölték, hogy ma tuti szülni fogunk! Hurrá, bepánikoltam. :)
Párom végig velem volt. Próbáltak burkot repeszteni, de kiderült hogy nincs mit hiszen a nap folyamán valamikor elfolyt a magzatvíz. Kínlódás, két ájulás, két levegős infúzió (igen, ott hagytak és annyira letojt az infúzió, ha párom nincs ott, hogy szóljon hogy levegős a cső... egészségügy... hagyjuk). A tolófájások kezdetekor is egyedül voltam, kb öt nyomást oldalfekvésben végeztem, sírva, hogy lehetnek ilyenek? :(
Ordítottam páromnak hogy szedje össze magát, és szóljon valakinek végre, mert félek hogy bajunk lesz.
Az utolsó három nyomásra "befáradtak". Elmondták hogyan feküdjek, a harmadik nyomásra jött Roland. Köldökzsinór a nyakán, kb tíz másodpercig nem sírt fel.
Szombaton 22:47 kor lett meg.
Később hallottam, ahogy egy másik doki szidta a szülésznőt és azt a dokit akinél szültem, hogy miért nem császároztak meg, ha fájásnál leesett a szívhang 50-70 közé ..
Rossz belegondolni, hogy baj is történhetett volna .. Szóval az orvosok hozzáállása miatt nehéz volt, de ha törődtek volna velünk, sokkal jobb élményként élhettem volna meg ...
PA: MI okozza a kisfiad körül a legnagyobb nehézséget? (teendőre gondolok)
Szilvi: Szerencsére a legtöbb dogra van időm, csak magamra nem.:)
PA: Amikor várandós voltál, terveztél azzal, hogy fiú vagy lány lesz?
Szilvi: Én mindig is azt hittem, hogy lányom lesz. Ilyen család vagyunk .. Gének. :) Viszont nagyon örültem, amikor megtudtam (a 17. héten) hogy kukis. s:) "Komolyabb" ultrahangon nem voltunk, így minden uniszex a gyereken. :)
Szerencsére venni nem kellett semmit csak alap dolgokat. Ruhákat, ágyat, ágyneműt a nővéreimtől és sógornőimtől kaptuk.
PA: Ha lenne egy totálisan gyerekmentes napod (biztonságos jó helyen vannak a gyerekek) mit tennél?
Szilvi: Volt egy ilyen alkalmam. Végig azon kattogtam, hogy mi lehet a gyerekkel, inkább hazajöttem. Egyébként kiruccantunk volna a párommal (séta, vásárlás, mozi) Szóval, ha nem kattogna a gyereken az agyam, akkor ezeket tenném. :)
Pa: Mi a legfontosabb, legszebb dolog az anyaságban számodra?
"A legszebb az anyaságban, maga az anyaság. A feltétlen szeretet, törődés, a tudat hogy biztos lehetek abban, hogy egyvalakinek biztos hogy én vagyok a tökéletes emberi lény .. Csodálatos"
PA: Kilók. Miként élted meg a tested változását, terhesség után? És a párod?
Szilvi: Huh, hát én alapjáraton sem voltam egy vékony alkat. :) Nem tudom most hány kiló vagyok, csak azt, hogy 86kg-al mentem szülni. Ennyi életemben nem voltam, viszont megérte! Szeretem a testemet így is, főleg a csíkjaimat! ♥
Páromról annyit, hogy alig várja hogy legyen kedvem "ahhoz". :D
PA: Volt-e mélypontod mióta anya vagy? Hogyan másztál ki belőle?
Szilvi: Igen, amikor elapadt a tejem, három napig nem szóltam senkihez. Dühös voltam magamra. Nem egyedül másztam ki, a védőnőm segített sokat, kommunikációval, nyugtató szavakkal. Köszönöm neki. ♥
Azt mondják olyan nincs, hogy valakinek 3-4 hét után, csak úgy elapad a teje. Csak szólok, hogy van ilyen. :(
Nem én adtam fel, hiszen a tápszer ellenesek táborát erősítem. A legboldogabb lennék, ha még lenne tejem ...
PA: Mi az amitől "előre félsz"?
Szilvi: Jelenleg a legtöbbet azon agyalok, mi lesz, ha fogzik majd. :)
PA: Mi az, amit mindenképpen megtanítanál a kisfiadnak, hogy felnőttként kamatoztathassa?
"Én csak azt szeretném, ha tisztességes, őszinte, emberséges és mindenképpen boldog lenne.. Nem vagyok egy érzelmes ember, de szeretném, ha ő nem lenne olyan mint én, és ki tudná mutatni mindig az érzéseit."
PA: Milyen szuper-képességet szeretnél magadnak?
Szilvi: Teleportálás! :)
PA: Mottód?
Szilvi: Ember tervez..
PA: Van időd magadra?
Szilvi: Ez változó. Van, hogy két napig nem jutok el a fürdőkádba sem. Előfordul, hogy még hajat szárítani és sminkelni is tudok. :)
Az első négy hét volt a legnehezebb. Mindenki azzal zaklatott, hogy minél hamarabb alakítsam ki Roland napi rutinját. Köszi, a sajátomat sem tudtam, nemhogy az övét! :)
PA: Mit üzennél a társadalomnak, mint anya?
Szilvi:Nem hiszem, hogy tapasztalt lennék annyira, hogy valami fontosat tudjak mondani, hiszen ami most még nehéznek tűnik, arra később rá fogok jönni hogy semmiség volt. :)
Köszönöm szépen a beszélgetést Szilvinek.
Hamarosan újabb Hétköznapi SzuperMamit vallatok! :)
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
Fotók: "Szilvi" Facebook
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése