Az önzetlen, tiszta szeretet, ami örökké tart - Böbi

A Hétköznapi SzuperMamik riportsorozatom mai boldog történet hőse Böbi.

Böbi 28 éves, és a mindennapok összehangolás a három gyerekével egy bűvész szaktudását igénylik. Abigél 9 éves okos lány, Bence három éves kis legény, és az iciripiciri Zsombor mindössze két és fél hónapos.
Böbi sokszor küzd sokat dolgozó férje mellett az egyedülléttel, de az anyaság minden percét kihasználja...

A pajzsmirigy alul működést is legyőző Böbivel beszélgettem, "bűvészetéről", anyasága megéléséről, és a mindennapok szépségéről:

PinkAnyu: Három gyermeked van. Kislányod, Abigél (Szabó Magda regénye után? vagy nem?) már kilenc éves, amikor őt szülted 19 éves voltál csak. Miként élted meg a fiatal-anyaságot?

Böbi: Nem a regény után kapta a nevét. :) Ritka nevet szerettem volna neki , lapozgattam a naptárt és olvasgattam a neveket ó. Az Abigél volt az egyetlen név, ami megfogott és el tudtam képzelni a lányomnak.
Hát... nem volt könnyű az eleje, főleg mikor kiderült, hogy babát várok. Nem túlzottan lelkesedtek érte, hogy megtartom, de ez nem is volt kérdés számomra! 14 éves korom óta gyerekekkel voltam, tesómnak addigra már volt két gyerkőce, nem igazán ijedtem meg, hogy miként látok el egy kisbabát. :)
Annyi volt a fiatal anyaságban kellemetlen néha, hogy a húgomnak nézték a kislányom. Ezen általában csak jókat mosolyogtam. :)

PA: Második gyermeked születése után pajzsmirigy alul működésed lett. Ez hogyan derült ki?

Böbi: Igen sajnos pajzsmirigy alul működésem lett, 30 kilót híztam, a fiammal 98 kilósként mentem szülni, és szülés után 84 kg lettem.
Egy idő után feltűnt, hogy eléggé elkezdtem hízni. Amint letettem a fejem az ágyban, már aludtam is. Persze, nem rég szültem, így inkább annak tudtam be az állandó fáradságot.
Tesóm és anyukám hívta fel a figyelmemet arra, hogy nagyon meg volt vastagodva a nyakam, már szorított a nyaklánc amit hordtam.
Elmentem a háziorvoshoz, csináltatott egy vérképet, aznap amikor meglett az eredmény, már intézett időpontot pajzsmirigy rendelésre. Rettentően magas lett az eredményem, azon csodálkoztak, hogy még a két lábamon be bírtam menni.
Kaptam rá gyógyszert, elején három havonta ellenőrizték, amikor már normál értékre beállt utána csak fél évente kellett mennem.

PA: Nem kicsi súlyproblémád adódott a pajzsmirigy betegséged következtében. Miként élted meg a tested változását? (Egy terhesség is nagyban változtat a testünkön + betegség) Férjed mennyire támogatott a nehéz időszakban?

Böbi: Őszinte leszek, elég nehezen. :( 
60 kilóról, majd 100 kilós lettem. Utáltam a tükörbe nézni, bármit vettem fel borzalmasan éreztem magam. Mintha nem is én lennék, főleg, hogy bármit is tettem, nem akartak lemenni rólam a kilók.

"A fèrjecskèm egy tünemény volt velem. Soha egy bántó szót sem hallottam tőle, dicsért, hogy milyen csinos vagyok- aranyosan tud hazudni.."

Még egy alakformáló szettel is meglepett, aminek kifejezetten örültem.

PA: A fiúk vagy a kislányod a hisztisebb mit gondolsz?

Böbi: A lányom, nála hisztisebb gyerek nincs a földön! Én így imádom ♥ Igazi egyénileg. Mindig azt hallgattam három éves kora óta, "ha nagyobb lesz, kinövi!" ..hát a remény hal meg utoljára. :)

PA: Miként tudod egy iskolás kislány mindennapjait, egy rengeteget dolgozó férj gondjait összehangolni két kicsi gyerekkel, akinél így három évesen (magam bőrén tudom) a dackor nagyon top- on van ebben a korban?

Böbi: Hát nem mindig zökkenő mentesen! :)
Fèrjecskèm már 5:30-kor indul otthonról, Zsombi 6 körül szokott kelni, szerencsémre végig aludja az egész éjszakát.Rendbe teszem a kicsit meg magamat annyira, hogy utcára kimerjek menni. :)
Szépen sorban ébresztem a gyerkőcöket, közben elkészítem Bibinek az uzsit, átnézem be van e minden pakolva a suliba. Mosakodás után felöltöznek, reggeli, 7:30 kor indulás.
Bence délig van oviban, így addig próbálok mindent elintézni itthon. Főzés, mosás, vasalás stb. A kicsi általában az ölemben van csak el, így félkézzel szoktam bűvészkedni, vagy ha épp elalszik, és le tudom rakni akkor apukám szokta tologatni a babakocsiban. (csak úgy alszik ), A pici, ha felébred elbeszélget vele. :)
Van, hogy apukám főz meg, ha nyűgösebb a kicsi. Délben elmegyünk Bencéért, megebédelünk, átbeszéljük mi volt oviban. Ha a kicsi alszik játszunk Bencével, ha fent van Zsombi, akkor általában mesét nézünk együtt. 
Bibike 13:30 körül ér haza, megebédel ő is, kicsit játszanak tanulás előtt. Délután van, hogy elmegyünk a játszótérre vagy csak kimegyünk sétálni. Este 6-7 között fürdés, vacsi. Fèrjecskèm, ha nem túlórázik délután 5-6 között ér haza. Fél 8- kor megfürdetjük a kicsit is, este 8 kor már ágyban vannak. :)

PA: Nem semmi pörgés van felétek.. Hogyan viseled a sok egyedüllétet?

Böbi: Sajnos jelenleg muszáj elviselnem. Jó lenne, ha többet lenne itthon, de megértem, hogy miattunk/értünk dolgozik ennyit. :)
Itt vannak a gyerekeim így igazából sosem vagyok egyedül, csak kevés időt töltünk együtt a fèrjecskèmmel.

PA: Tudom, sokat dolgozik a férjed, mennyire tud segíteni a gyerekek körül?

Böbi: Nekem az nagy segítség, hogy ő szokott bevásárolni általában haza felé munka után. Három gyerkőccel ha boltba megyek mindent veszek csak azt nem amiért mentünk. :)
Segít megfürdetni a kicsit, általában ő csinálja a vacsit meg a nagyoknak míg elmegyek este fürdeni vigyáz a kicsire. Segít, amiben csak tud.♥

PA: Milyen anyósoddal és apósoddal a viszonyod? Tudod, vannak az anyós viccek.. nos, nem alaptalanul... Nálatok mi a helyzet ebben a témakörben?

Böbi: Három fiú közül, párom a legkisebb fia anyósomnak, ezzel szerintem elmondtam, mindent. :)
A viccet félre téve, egyébként az elején nem volt túl jó a kapcsolatunk. Miután összeházasodtunk megváltozott a helyzet. Jól kijövünk egymással szerencsére. Az apósom egy imádni való ember. :) "Anyukának" meg "apukának" szólítom őket, párom is így hívja az én szüleim.

"Tisztelem, becsülöm anyósom és apósom, hiszen nekik köszönhetem a férjem! ♥"

PA: Mesélted, hogy jelenleg anyukádékkal laktok együtt. Milyen a viszony? Vannak konfliktusok az eltérő életritmus miatt?

Böbi: Igen jelenleg anyumékkal élünk együtt ! Ők a földszinten mi az emeleten vagyunk, csak a konyha közös. Jól megvagyunk szerencsére. Igaz, néha nehezen viselik a hiszti rohamokat amit a gyerkőcök előadnak, de néha még én is fejjel megyek a falnak tőlük - azért nem szó szerint :D
Imádják az unokáikat, ha egy napot nem vagyunk otthon, már hiányolják a zsivajt. :)

PA: Van olyan ember akire tudsz számítani?

Böbi: Anyumékra számíthatunk mindig, szívesen vigyáznak a gyerekekre. Anyósomékra is, csak ők sajnos elég messze laknak.

PA: Azoknak, akik három gyermeket terveznek, nekik mit javasolnál? például kötél ideg.. Illetve sokszor hallod: Te jó ég 3 gyerek? Kaptál emiatt már elítélő beszólást?

Böbi: Szerintem, egy gyerekhez is kötél ideg kell. :)
Mit javasolnék? Rengeteg türelmet és megértést, plusz egy jó nagy udvart, ahol ki tudják magukat tombolni.
Elítélő beszólást még nem kaptam, szerencsére, inkább érdeklődni szoktak, tervezünk e még negyedik gyerkőcöt.
Őszintén, én még egy kislányt szeretnék, egy Eszterkét. ♥ Úgy érzem, maradunk a három gyereknél. Mi is hárman vagyunk testvérek, páromék is hárman vannak.

"Három gyerkőccel lett teljes az életünk!"

PA: Milyen tapasztalataid vannak a magyar egészségüggyel, ápolók, szülésznők, orvosok, gyerekorvos, védőnő?

Böbi: Szerencsére mindig jó nővérkéket fogtam ki, aranyosak, segítőkészek voltak mindig, azért akadt egy- kettő akinek más szakmát kellett volna választani.. :)
Fogadott orvosom volt, teljes mértekben meg voltam vele elégedve, a két fiamat szültem nála. Szülésznőnek ritka aranyos hölgyet fogtam ki Zsombornál. Jó lenne, ha mindenki így állna a szakmájához, mint Ő.
A védőnéninket bármikor hívhatjuk, ha problémánk van, hiába harmadik gyerkőc.. Talán az elsőnél még nem is aggódtam ennyire. :)
Jelenleg megvagyok elégedve azokkal a személyekkel, akik az egészségügyben körbe vesznek minket. Lehet csak szerencsés vagyok ezen téren.

PA: Bence óvoda köteles. Mi a véleményed a kötelező óvodáztatásról?

Böbi: Őszintén szólva, nem rajongok érte túlzottan, hiszen egy három éves gyerek azért kicsi még. Szörnyű volt úgy otthagyni a gyerkőcöt, hogy sírt. Itthon is foglalkozik vele annyit az ember mint az óvodában (ha nem többet)
Arról nem is beszélve, hogy egy hetet megy aztán két- három hetet  itthon van betegen, és sajnos elkapja a kicsi is tőle, meg a nagy is. Ha betegek, akkor általában egyszerre mind a három ..
Öt évesen mentem oviba, azért mert én szerettem volna járni, nem anyumék erőltettek! Mégsem voltam lemaradva senkitől semmiben! Ráérnének 4-5 évesen oviba menni, de a mai világban, sajnos ez nem megoldható, hogy az ember megtudjon élni, azért minél korábban vissza kell menni dolgozni. :( 

PA A CSOK-ot igénybe tudják venni?

Szeretnénk majd igen, és bízunk benne meg is kapjuk :) Eddig csak érdeklődtünk egy-két helyen, még nem vágtunk bele.

PA: Ilyennek képzelted el a gyermekeidet, míg pocaklakók voltak?

Böbi: Hihi, hát nem! :)
A lányomat fiúnak éreztem, a két fiamat, pedig lányoknak. :) Mondjuk Abigélt szőke, kék szemű kislánynak képzeltem, amikor kiderült, hogy lányka és nem fiú. Olyan is lett, csak a nagy haja hiányzott, majd nem kopaszka volt. :)
A fiam, akiket lánynak gondoltam, viszont megszülettek sötétbarna hosszú hajjal és sötétkék szemekkel, :) Meg is lepődtem rendesen!  ..Bencém azóta szőke, és zöld szemű. Zsomborkám remélem marad barna hajúnak, mint apuci. Két szőkeség mellett, jó lenne egy barnácska is.

PA: Ha lenne egy teljesen gyerekmentes napod (biztonságos jó helyen vannak a gyerekek), mit tennél? (egyedül vagy a férjeddel csinálnál kettőtöknek programot?)

Böbi: Nem szeretek a gyerkőcök nélkül menni sehová, de ha esetleg adódna egy ilyen nap, akkor szerintem elmennénk kettesben horgászni. :) Szerettünk nagyon horgászni, csak sajnos már régen voltunk.

PA: Mi a legfontosabb, legszebb dolog az anyaságban számodra?

"Míg nem voltak gyerekeim, nem tudtam, hogy mi az önzetlen, tiszta szeretet, ami örökké tart . A legszebb dolog az anyaságban, hogy mindennap egy csoda, egy ajándék amit azért kapok, hogy a gyermekeimmel lehessek" ♥"

PA: Milyennek látod a jövőtöket?

Böbi: Boldognak! :)

"Hiszen megvan mindenünk, ami a boldogsághoz kell, itt vagyunk egymásnak jóban-rosszban, van három tündéri gyermekünk, kell ennél több?"

PA: Milyen "szuperképességet" szeretnél magadnak, és miért ezt?

Böbi: Ez tetszik! Hmmm.. talán mindent látó szemet szeretnek, hogy akkor is figyelhessek a gyerekeimre, ha nincsenek mellettem. :) 

PA: Van a mottód?

Böbi: A remény hal meg utoljára.

PA: Mit üzennél a társadalomnak? Szerinted, ma Magyarországon elismerik az anyák szerepét és fontosságát?

"Jobban megbecsülhetnék az anyukákat! Hiszen nem a lábukat lógatják otthon, mint sokan gondolják, szívesen cserélek bárkivel egy napra kipróbálhatja a láblógatást! :)"

Köszönöm szépen Böbinek, hogy történetét megosztotta velem.

A Hétköznapi SzuperMamik kezdeményezésemmel nem titkolt célom, a társadalomnak bemutatni az anyákat, akik a világ alappillérei, hiszen az anyák adják az eljövendő világot, a következő nemzedéket.

Épp ezért fontosnak tartom, hogy megbecsüljük az édesanyákat és gyermekeinket különös figyelemmel kísérjük.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu

Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK

Fotók: "Böbi" Facebook