Egy retro teszt margójára

Anyuka blogger vagyok. Anyucis témákkal.. Mégis a minap készíttettem egy retro tesztet. Hogy a csudába jut eszembe ilyen téma? Íme a magyarázat:

Egy kedves olvasóm kérdezte, micsoda sokszínűség, honnét? 

igazából nem sokszínűség ez, ugyanaz a gondolatvilág, csak a reflektor épp mást világít meg a színpadon.
Kalandoztam a Facebookon. Mi mást is tehetnék, ha fejfájósan kiporszívóztam és fel is van mosva, el van mosogatva.. és éppen nem fáj a fejem, vagy már megszoktam, hogy fáj..

Szóval, kalandoztam a Facebook "Szubjektív nosztalgia oldalán".. Hiába no, szeretem visszaidézni a régmúltat, ami nekem már annyira távolinak tűnik.
És akkor megláttam a "helytartó"-t (zacskós tej tartó) ott pompázott narancssárgában. Nem baj, hogy a képen volt mellette másik három darab még, nekem csak a narancssárga lüktetett és repített vissza a múltba.

- Pont ilyenünk volt! - kiáltottam fel..

... Sütemény illat, hiszen ma sütis nap van. A "helytartó" a hűtő tetején, hogy nehogy kiborítsam. Megint kísérlet lesz a legfinomabb csokis krémmel amit valaha is ettem. A csudába, minden második nap a valaha evett legfinomabb van. Mindenik olyan finom. Épp most sül a piskóta tészta. nézem amint hullámzik a hő a sütő kis ablakán.
- Vigyázz forró! - és puha kezével máris elvonja az arcomat, finoman megsimogatva.
Felnézek rá. Ő a legszebb akit valaha is láttam. Ilyen szeretnék lenni, pont ilyen szép és okos, és türelmes, mint ő. ..ha egyszer felnövök.
Azt hiszem mindig az Ő haját fogom fésülgetni. A legszebb hajfonatokat csinálom neki. És nini, ott a felvert tejszínhab - nyalnék is bele.
- A torta tetejére mi marad? Ne torkoskodj! Itt a csokikrém kóstold meg ezt! - már nyalom is a fakanalat.
- Miért ilyen finom? - kérdem.
- Mert nagyon simára kell keverni, ez a trükkje.
- Ahhha, a trükkje! Eddig nem tudtam, de most már tudom!
"A Smaragdvárosba mentek? Hüha, az nagyon messze van." - hallatszik ki a nagyszobából.
- Csak még egy korty tejet - kérlelem Őt.
- Jó, de csak egy fél pohárral, mert eltelik a pocid és nem fér bele majd az ebéd. - hangzott a szelíd válasz, és újra megsimítja puha meleg kezével az arcom. A sárga "helytartó".. benne a tacskós tej..
- Jaj! Apád már megint beleöntötte a tejet! Most moshatom el megint.. - egy kis szokásos mérgelődés, ... ez az apu.. biztos ő volt, hiszen ő készíti anyunak a kávét..

- Anuszika! Nézd, a szörny le akarta igázni a világot! Most elkaptuk! - ébreszt fel emlékeim édes világából PukiKapitány.
Milyen rég is volt, hogy a copfos kislány az anyukájával sütött. Harminc év is eltelt már.
Akkoriban úgy gondoltam, hogy állandó a zacskós tej, a narancssárga tartó, a polcon a piros dézsás sótartó, a csokoládé.. a kék-fehér csempék.. most is érzem a piskóta illatát.
Anyu kezét az arcomon.. a puha, meleg kezét.. az anyu illatát...

Gondoltam továbbadom ezt az érzést, így megszületett a retro teszt. Kicsit játékos, kicsit múltidéző, kicsit visszarepítő...

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu

Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK

 Képek: Pixabay