A mai Hétköznapi Szupermamim, Orsi. Két gyermek büszke anyukája. Orsi író, sokan a nagy sikerű KissEmese Mindenjapjai bloggereként ismerik őt.
Orsi blogger, anya, feleség és nő. Tele álmokkal és vágyakkal, amiket ismervén őt- mind meg fog valósítani. Orsival beszélgettem az írásról és az anyaságról:
Volt gyerekkorodban álmod? Azért is kérdem, mert a Kissemese blog szerzőjeként nagyon sikeres vagy.
Mi volt az álmom? Emlékeim szerint semmi különös. Gondolom, mint minden kislánynak: királylány akartam lenni, meg híres énekesnő, mint Zoltán Erika, aztán színésznő, na meg gazdag...Tudatos terveim 13-14 évesen lettek: fotóriporter akartam lenni. Írni akartam újságnak, amihez magam készítettem volna terveim szerint a fotókat. Az írás az, ami megingathatatlanul jelen van az életemben.
Mielőtt anyává váltál, milyennek képzelted az anyaságot?
Huh, azt gondoltam nagyon szigorú anya leszek két kisfiúval. Tudtam, hogy fegyelmezni majd biztosan úgy fogok, hogy számolok 3-ig, mint az apukám, de semmi más tudatos elképzelésem nem volt. Egyszerűen csak anya akartam lenni. 2 gyermekes anya.
Mik a legnagyobb előítéletek amit anyaként le kell küzdened? (ha van erről bejegyzésed linkeld kérlek)
Talán az, hogy mindenki azt hiszi, ha egy nő anyaként otthon van, akkor tulajdonképpen semmit nem csinál. Semmi hasznosat. Mindenre ráér, hisz csak lógatja otthon a lábát.
Miért gondolja mindenki, hogy háztartást vezetni, gyereket nevelni semmiség? Komoly fizikai és érzelmi munka, amellett pontos szervezőkészséget, beleérző készséget és állandó, 24 órás készenlétet igényel, sokszor minimális pihenéssel.
Nem szeretem, hogy a társadalom még mindig nem tekint más szemmel az anyákra!
És íróként? Mi a legnehezebb az írói "pályán" bloggerként? (ha van bejegyzésed erről linkeld kérlek)
Egész napos készenlét után, hullafáradtan a billentyű elé "kényszeríteni” magam néha emberfeletti erőt kíván. És ugyanilyen nehéz, mikor bizseregnek az ujjaim, mert annyira jönnek a gondolatok, de a gyerekek miatt esélyem sincs leülni írni.
Voltak mélypontjaid? Veszteségeid, amiket nehezen tudtál feldolgozni anyaként, nőként? (itt bármiről írhatsz, és linkelhetsz is ha van bejegyzésed)
A kislányom rögtön első próbálkozásra megfogant, és komplikációmentes terhesség után császárral született.
Ezek után nehezen emésztettem meg, hogy a 2. gyermek nem akart megfoganni, aztán pedig el is ment. Majd elvesztettem 7 hetesen a 3., 11 hetesen a 4. kisbabát is. A kisfiam az 5. nekifutásból született.
A kicsi magzataimért ma is fáj a szívem.
Számodra mi a legszebb az anyaságban?
Erre nem tudom mit mondhatnék. Kiemelni nem tudok semmit. Az anyaság egy csoda.
A szépségeken és a nyálas puszikon túl, amikor a csillámpóni is eltűnik, mi a legnehezebb? Mivel kell megküzdened a legjobban?
Önmagam lelkiismeretével. Mindig azt érzem, keveset tettem. Keveset beszélgettem, keveset foglalkoztam, keveset játszottam velük. Állandóan gyötör, hogy az egyiket elhanyagolom a másik miatt, vagy mindkettőt a blog miatt. Kicsit maximalista vagyok.
Te egy aktív dolgozó nő vagy. Írsz, blogolsz és vannak álmaid, amelyeket épp megvalósítasz. Ezeket mint feleség, anya hogyan tudod összeegyeztetni?
Nagyon egyszerűen. Támogató partnerrel és szigorú rendszerrel. Megmondtam a családnak, hogy az írás – vegyék úgy – munka. Bár itthon végzem, de akkor is az. Így este 9 után enyém a pálya. Nem zavarnak, nem ugráltatnak. Napközben pedig az alvásidő felében ülök a géphez egy kicsit. Ez mondjuk a háztartás rovására megy, bizony nem is egyszer van, hogy fut a lakás....
Van olyan terved amiért nagyon kell szorítani?
Több dolgon is dolgozom most egyszerre. Egyrészt elkezdtem összeállítani egy online tanfolyam anyagát, amiben olyan blogolással kapcsolatos tudnivalókat szedek össze, amivel anno én sokat küzdöttem.
Másrészt egy kedves barátommal szeretnénk elindítani egy női magazint, ennek az alapozó munkálatai zajlanak most. Azt hiszem, ezzel életem álma valósul meg...
A családtól kapsz segítséget a két kicsi mellé?
Olvassák vajon ezt a választ? Na jó, kapok. Bár jól jönne kicsit több, de hát én vállaltam a két gyereket, nekem is kell őket felnevelni, nem igaz? A párom segít, amit tud. Csak néha kicsit noszogatni kell.
Milyen szuperképességet szeretnél?
Szuperképességet semmit. Egy kicsit több türelemnek nagyon hasznát tudnám venni. Bár, tudod mit, olyan képességet szeretnék, hogy három órás alvással is szuperkipihent legyek...
Apropó szuperképesség.. van neked két mesekönyved. mesélnél róluk pár dolgot? Miért írtad? Mi vezérelt a megírásukban? Mi volt a legnehezebb a kiadásnál? Hol lehet megvenni a mesekönyveket?
A mesekönyvek akkor születtek, mikor visszamentem a gyedből dolgozni. Egyszer csak úgy jött. Felhajtottam egy rajzolót, akivel megfogtam az isten lábát, mert remekül együtt tudtunk dolgozni, aztán ketten összeraktuk a könyvet, mindezt úgy, hogy soha nem találkoztunk. Majd magánkiadásban kiadtam. Szerettem volna valami örökséget hagyni a kislányomnak. Valami nagyon egyedit. A kiadás nem volt nehéz, amin megbuktam, az az eladás. Képtelen vagyok tukmálni az árut másokra. Most online kapható a blogomon. Így nem nekem kell kínálnom.
Hiába, kereskedőnek csapnivaló vagyok...
Változtatnál valamit magadon, az életeden. Csinálnád másként?
Apróságokon biztosan, de többnyire elégedett vagyok az életemmel. Amivel meg nem, azon most változtatok. Nem várom a sült galambot, mert az úgysem jön. Ezt már tudom régóta.
Mit üzennél a társadalomnak? Férfiaknak, nőknek, akik még gyermekvállalás előtt állnak?
Nem sétagalopp. Nem csillámpónis tündérmese, de szerintem minden másnál csodálatosabb dolog szülőnek lenni. Nehéz. Fájdalmas. Szép. Megható. Megismételhetetlen.
Orsi, a KissEmese mindennapjai blog szerzőjének mesekönyveit IDE kattintva tudod megnézni, és megrendelni.
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
képek forrása: Orsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése