2017. december 18., hétfő

Ez kerül a legjobb hazai gasztrobloggerek asztalára karácsonykor


A legjobb hazai gasztróbloggerek mutatták meg, mi kerül a karácsonyi asztalra. lesd el a trükkjeiket, még nem késő beszerezni a hozzávalókat.


Kinga, a Sweet & Crazy blog szerzője:


Én imádom a Karácsonyt, amint vége a nyárnak, már számolom vissza a napokat. 
A karácsonyi hangulathoz nekem nélkülözhetetlen a mákos beigli, anyukám gyümölcskenyere, a mézeskalács és egy tonnányi különféle keksz és apró süti, de minden évben sikerül becsempésznem újítást is. Idén talán valamilyen mousse-t, mert az nálunk nagy favorit.

A Sweet & Crazy Facebook oldalát ITT találod


Kinga karácsonyi ajánlata. A galéria alatt a receptek linkjei kattinthatóak:




Hópehely skót kekszek
Gesztenyetorta csurgatva

Szilvás mákmousse
Whoopie pie sós karamellel
Bailey's mousse torta
Csokis kávémousse pohárdesszert


 IvecC, az Ivec Cake blog írója:

Mivel még a szüleimmel lakom - főiskolán tanulok -, ezért picit nehezebb erről beszélni talán.
Természetesen a sütés, az a hagyományokhoz tartozik, a diós zserbó, szigorúan csokival a tetején, a mézeskalács és a bejgli nem hiányozhat az asztalról, de természetesen nagyon sok új receptet is kipróbáltam/kipróbálok, amik közül van, ami hagyomány lett, például a mézes puszedli.
Ami nem gasztro és mindig jelen van az a díszítés. Leginkább a saját kis birodalmamat, a szobámat szoktam full-ra feldíszíteni, pl. eddig sem volt hiány égősorból, de idén beszereztem egy újabbat, amit már az ablakomra rakok ki.
Természetesen szépen kiterjeszkedem a szobámból és már a nagy szobát is felégősorozom 2-3 éve, ahol anyuék tartózkodnak.

Ivec Cake Facebook oldalát ITT találod


IvecC karácsonyi ajánlata. A galéria alatt a receptek linkjei kattinthatóak:


 



Bejgli
Diós zserbó
Mézespuszedlik
Szaloncukrok
Téli fagyi


Andrea, a Katarzis blog szerzője:


Kárpátaljának azon a részén, ahol én élek, egészen rendhagyó Szenteste a családi vacsora. A mi kis falunkban szinte mindenhol a következő "menü" kerül az asztalra: füstölt kolbász, fehér sós szalonna vékonyra szeletelve és oldalas, mindez egy nagy serpenyőben megfőzve, zsírjára lesütve. Hozzá puha kenyér, savanyú káposzta vagy uborka, előtte jóféle pálinka, közben és utána jóféle házi bor.
Egyetlen régi szokást sem őrzünk annyira, mint ennek a vacsorának a hagyományát.
A "szerény" családi vacsora mellett azért igen sokféle és változatos ételeket készítünk, hidegtálakat különböző sült és göngyölt húsokkal, sajtokkal, felvágottakkal, kocsonyát, majonézes és friss salátákat, 3-4 féle süteményt.
Természetesen minden család készít húslevest, töltött káposztát, pörköltet is, de ezek ünnep környékén kevésbé kapósak. Az újdonságok annál inkább, ilyenkor szoktuk kipróbálni az orosz-ukrán konyhából ellesett salátákat és halételeket, természetesen, ami tetszik, megtartjuk, mennek a receptcserék.
A szokásos francia-, csirkemell-, gombasaláta helyett én idén különlegességekkel szeretném meglepni a vendégeimet.
Édességek terén maradunk a jól bevált, szépen szeletelhető, mutatós hagyományos és (mostanában divatos kifejezéssel élve) retro süteményeknél. 

A katarzis blog Facebook oldalát ITT találod.

Andrea különleges salátái, és retro süteményei linkjei a galéria alatt kattinthatóak.


 



Retro sütik, desszertek
Ünnepi saláták ínyenceknek


 

Ha kedvet kaptál készítsd el őket, s mutasd meg vendégeidnek, mennyire vártad eljövetelüket. 


Köszönöm a gasztrobloggereknek a recepteket, s hogy ötleteket adtak az olvasóimnak.
A legszebb ünnep a karácsony, készüljünk rá örömmel.

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!


 Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu


Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK







(Képek: a bejegyzésben szereplő bloggerektől, engedély nélküli felhasználása tilos)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor a halálból jöttem vissza - Pink lelkem tükre

  Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.