2020. november 24., kedd

Mire jó a tojástartó, és néhány gyógyszeres doboz? Megmondom!

 

Adventi kalendárium. Most az újrahasznosítás jegyében. Nagyon aranyos kis városka lett néhány dobozból, és tojástartóból.

Idén több kalendáriumot is készítettem. Készült egy a suliba, és most ez itthonra.

Amire szükség lesz:
néhány tojástartó (lehetőleg fehér),
gyógyszeres doboz,
vízfesték (vagy tempera), ha van akril festék is megfelelő,
ragasztó (vagy ragasztópisztoly)
ecset, ecsettál,
én használtam dekupázs ragasztót is, és szalvétát is,
színes papír,
mini izzósorral is feldobhatod.

Idén is feladtam magamnak a leckét, ugyanis vettem egy kis kosárnyi Playmobil figurát, bútort potom pénzért az egyik licitálós honlapon. Van benne szikla, fa, meg hegy... "Te jó ég! Ebből hogyan lesz adventi kalendárium?! "- csattantam fel a cipős doboznyi kincs felett.

Amint elkönyveltem magamban, hogy én totál nem vagyok normális, úgy jött is az ötlet, hogy idén legyen egy város. Adventi város, ami adventi kalendárium is egyben.

A cipős dobozt, amiben a kincsek voltak szétnyírtam, elosztottam a játékokat kis dobozokba. Gyógyszeres, cukorkás és gyufásdobozok álltak rendelkezésemre. Általában kilapítva el szoktam őket tenni - jó lesz az még valamire - alapon, és jók lettek. 
Szóval, a cipős dobozt szétvágtam, hogy megfelelő háttér legyen belőle, a tojástartó közepéből lettek a fenyők. Mert egy városba fenyő is kell, igaz?
Én akril festékkel, és egy mosogató szivaccsal festettem le kékre a hátteret. Ezt a festős dolgot hamar meg is untam... , de erről később. A doboz másik felét ráragasztottam alapnak. Közben találtam egy ing csomagolásához használt kartont, ami szintén "jó lesz valamire", elrakásra került, és ez is jó lett, így ezt az alapra ragasztottam

Íme, képekben, hogyan készült a városka alapja és háttere:



Mivel elegem lett a festésből, és épp itthon volt a gyerek őszi szüneten, gondoltam kihasználom munkás kedvét. Azonnal a játékok elrejtésébe kezdtem, minden dobozba került. (gyufásdoboz toldással lett nagyobb)
A kedvence a kukás, a 24. számot kapja. A buckákat, dombokat és nagyon alaktalan fákat alufóliába csomagoltam triplán.


Amint végeztem a kincsek elrejtésével, hívtam is dolgos gyermekem, aki felkapta a nyolc számmal nagyobb festős pólóját, és Mikulás sapkában, totál kíváncsian megjelent a nappali ajtajában.

Kissé csalódottan vette tudomásul a tényt, hogy semmit nem látott meg az ajándékokból, csak minden-féle nyomi gyógyszeres- és gyufásdobozt, meg szétvagdalt cipős dobozt... Azért rendületlenül munkába kezdett (tiszta anyja ez a gyerek!), bár még találgatott, hogy tuti StarWars úrhajó az, ami valójában egy nagyon amorf fa volt alufóliában. Ösztönös anyai gonoszsággal jókat mulattam. 

Belekezdtünk a festésbe, a tojástartó fenyők zöldek lettek, a házikók teteje pirosak. A fenyők, a tojástartó közepéből készültek, itt a leghosszabbak a "háromszögek", a házikók teteje a tojástartók azon részéből lettek kivágva, ahová beleülteted a tojásokat.
A dobozokat színes papírba csomagoltuk, vagy színezett géppapírba. Ajtót ablakot rajzoltunk rájuk. Mindenhova pöttyök kerültek fültisztító pálcikával, a fenyőkre színesek, mintegy díszek, a háttérre fehérek, hópihékként.

Ez a pöttyözés nagyon jó volt, került a homlokomra is, de erről nem áll módomban fényképet mutatni. 

Remélem, a királyi többesszámról azért tudjátok, csak a gyerek dolgozott... A félreértések elkerülése végett írom csak le.
Nézzétek el nekem, hogy a festés nem minden részletet fotóztam le, mert kb a hátam közepe is dekupázs ragasztós volt. 
Az alufóliával bevont nem StarWars úrhajókat dekupázsolva-összeszalvétáztam. Erről nincsen fotó (talán jobb is), mert nagyon ragasztós lettem, a gyerek közben festékes volt, és többen nem voltunk otthon, így nem volt aki fotózzon. 
A végeredményen viszont látszik, hogy havas-jegesek lettek a dimbek-dombok. (lásd, lenti képek a kész adventi város, adventi kalendárium)

Azért a részletek:




A doboz tetejére is "dekupázsolgattam" szalvétát, mert a narancssárga valahogy nem illett a színvilágba.
A fenyőket ragasztópisztollyal ragasztotta a gyerek a doboz hátterére, a tetőket is a házikókra.
Beszámoztam a házakat, dombokat (fogpiszkáló és egy kicsi papírból készült a zászló).
Abban csak reménykedni tudok, hogy a szurikáták után, nem egy ágyat bont a gyerek, mert szerintem totál összecseréltem a dobozokat. Mentségemre szóljon, hogy utódom folyamatosan rázogatta a dobozokat, hogy vajon mi lehet benne. nem jött rá, hogy miket rejtenek a dobozok.

És amilyen lett:


Közben vásároltam kedvenc hobby boltomban, mini gombelemes izzósort is, úgyhogy ki lesz világítva a város. Ezt majd megmutatom december első napján a Blog Fb oldalán.

Azt gondolom megérte a munka, mármint a gyerek munkája... 

Hasonló kis várost, te is készíthetsz, és mint látod, nem kell hozzá profinak lenni. A közös móka nagyon jó volt. 
A diótörő rajzot én kaptam, mert "nagyon rendes anyuka vagyok" - legalábbis a gyerekem szerint. Merne mást mondani? Ki ad neki vacsit??? 

Örömteli készülődést, sok közös alkotást kívánok nektek !

Ne feledd, a szeretet a legfontosabb.



Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést!


Puszi: PinkAnyu

 

 

Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK

 

 

Képek forrása: saját

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor a halálból jöttem vissza - Pink lelkem tükre

  Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.