2015. december 14., hétfő

Ajtódíszünk / Számomra örökre a legszebb

Végre megcsináltam az ajtódíszünket. Igazából azért készült el, mert PukiKapitány segített benne.. nélküle idén is a spejz legfelső polcán karácsonyozott volna a koszorú alap.

Jártunk OBI-ban, én már csak úgy járok, oda, mintha hazamennék.. :)
Vettem igazi csini szalagot. Piros csillámos, pöttyöset, azt hiszem, néhol már a szentimentalizmus jegyeit vélem magamon felfedezni. Akkor még nem gondoltam bele, hogy a szalag puha, a csillám lehullós.. és mindez Pukis kezében, hogy is fogalmazzak, egy szóval: végzetes.  :)
Az étkező piros csillámban pompázott, aztán a hajam, az arcom.. és persze Kapitányom is. De ne ugorjunk ennyire előre.

Nem volt drága, 350 Ft volt, és mivel olyan kis természetesen nézett ki.. no meg volt itthon beszúrós szintén csillámos pick-em is. Anno valami 100-ért vettem (most hasonlókat láttam 200 Ft-ért), összeállt a kép a fejemben, ami három évet váratott magára.
Ugyanis három éve készültem eme remekmű megvalósítására. Oké, tudom, nem kapkodtam el. :)
Aztán némi drótom is akadt a barkács szekrénykém mélyén. Igen, nekem van barkács szekrénykém, és abban tartom a szerszámaim, (gyöngyfűző) fogóim, műszerész csavarhúzó készletem előbbit Szerelős Mamától, utóbbit Szerelős Papától kaptam. Aztán van ráspolyom, csiszoló vásznam, kalapácsom, különböző csavarok és szegek is fellelhetőek a dobozokban. Amikor ilyen csavarós szegelős projektbe kezdek, komoly leírást adok Szerelős Papának róluk a telefonban, melyiket is kell téglába, vagy fába csavarnom, kalapálnom. Persze mindig türelmesen elmeséli, mit mibe, mivel kell, és én okosodok. Ha kell százszor rágja a szám… a fülembe. :)
Nálunk én szerelek többet, sámliból íróasztalt a gyereknek, hősugárzót a WC-be, vezetékeket fogatok a parketta szegőlécéhez precízen, szigetelő szalaggal tekergetek, kanapékat emelgetek, "gyúrok wazzee!", szóval nagyon kis ügyes vagyok, méltán állíthatom magamról. :)

És a képek javát is én tettem fel a falra. Amit nem, azt Apa tette fel, és az le is szakadt – rám, természetesen szentkép, de ez más sztori. :D

Ott tartottam, hogy koszorús ajtódísz, ne kalandozgassak már el könyörgöm.. :D
Nos, ajtódísz.
Egy alap. Szalma. (anyóstól kaptam, de ez a méret úgy 400 Ft körül volt a szupermarket kínálatában.)
Csillogós
piros pöttyös szalag OBI-ból 350 Ft
Egy kék és egy ezüst beszúrós pick 200-200 Ft
Valamint egy arany gyertyagyűrű 150 Ft

És egy picike ág, műfenyő. Műfenyőm van, és a dobozában volt, csak nekem szuvenír gyanánt. :)
És drót. (ha nincsen megteszi gemkapocs is, szétnyitogatva.)

pinkanyu_legszebb_karácsonyi_ajtódísz.jpg

Ráméreteztem a két pick-et és a gyertyagyűrűt a koszorú alapra, megjegyeztem (nagy szavak) kb mettől meddig lesz a dísz.
És ekkor jött a "csillámozzunk mindent össze, az étkezőben". Kapitányom tekerte, csavarta, kígyósat játszott a szalaggal. Nagyokat kacagott, eljátszotta, hogy retteg a kígyótól, én is rettegtem egy kicsit, aztán megmentett a félelmetes fenevadtól, és rátekergettem szépen feszesen a koszorúalapra.
PukiKapitány ügyesen elhelyezte a a díszítést, az ő keze munkáját dicséri – három évesen jó ízléssel bír a srác - a maradék hézagokat elrejtettem a műfenyő ággal, és kész is voltunk vele.

karácsonyi_legszebb_ajtódísz_pinkanyu.jpg

Jó fél órát játszottunk így együtt. Aztán jó félórát porszívóztam, mert komolyan mondom mindenhol csillámosok lettünk. Olyan édesen kuncogott, míg a haját porszívóztam le. Igen a gyerek haját porszívóval. :D
Megérte. Szép lett. A gyerek haja is.. :D

Nekem a legszebb.
Mivel megtartom (örökre), s ahányszor majd előveszem, az együtt töltött kígyós vidám percekre, és a hajporszívózós kuncogásokra emlékszem majd akkor is, ha azok a picik kezecskék már olyan nagyon lesznek, hogy az én tenyerem fog elveszni PukiKapátony tenyerébe, és én keresem majd az ő kezében a biztos támaszt.

Az együtt töltött percek, az idő múlásával, mindjobban részünkké válnak, s maradunk örökre fiatal anyukák picike gyermekekkel.
Ezért is fontos, hogy hagyjunk életet magunknak, hogy boldog perceinket megörökítsük, ajtódísz, zoknihóember, vagy csak egy rajzocska formájában, és az örökkévalóságunk mosolygó pillanatai legyenek majdan.


 Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.

Puszi: PinkAnyu


Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU

A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK



 Képek: saját


 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor a halálból jöttem vissza - Pink lelkem tükre

  Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.