Emlékszem, három éve ilyenkor, mintha csak tegnap történt volna ...
Az egész úgy kezdődött.. Neeem!!! Ne is reménykedj!!! A 18 karikás jelenteket nem adom közre.. :PSzóval ugorjunk egy kicsit: két csík a teszten. (Jelentem megvan a fotó róla!)
A reszkető gyomor, az első UH előtt. "És igen, kedves Anyuka" - ezt mondta az orvosom 2012. 01. 31. csodás január végi napján... Szebb napot el sem tudtam képzelni. Sírtam, mint egy kisgyerek.. 7 évig vártam Rá.
Én már 11 évesen olyan kislány voltam, akinek szülinapjára nem Barbie-t kellett volna kapnia, hanem kecskegidát.. "Nesze, neveld, hülye gyerek!" - felirattal. :)
Sírva hívtam apukámat majd anyukámat, férjemet, hogy elújságoljam a nagy hírt. Hogy tényleg ezért feszül úgy a cicim, és görcsöl a hasam.. és hányok telibe mindent és mindenkit..
Immunbetegségem miatt (ez egy teljesen más dolog, itt nem részletezném) veszélyeztetett terhes voltam.
...és joggal. A boldog napot követően február 4-én már az ügyeleten voltam... Erős vérzéssel.. Kétségbe estem, bőgtem, ha ő nem lesz, ha elmegy, én többé nem akarok élni! :(
Lábak fel, fekvés 20 héten keresztül, a hányás egy kicsit tovább 24 héten keresztül gyötört. Le is dobtam 12 kilót... És sosem féltem többé, tudtam erősen fogja odabent a köldökzsinórt! Az én gyerekem nem adja csak úgy fel! És apukám minden nap, telefonon volt a szuperhősöm. Nyugtatott, énekelt a leendő unokájának, kérlelte, hogy kapaszkodjon erősen a kellő ideig.. Fogta a lelki kezeimet, a lelki kezeivel. Nagyon erős, soha el nem téphető láthatatlan szál ez köztünk apukámmal. :)
És maradt. Velem, bennem maradt. Minden rezdülését éreztem, egymásra hangolódtunk. Boldogságban úsztam...
A kiírt idő előtt 6 nappal, úgy 3 mosást zavartam le, épp pörköltöt és sült-húst csináltam, a tésztára már nem volt időm.. Rohantunk 15 perces fájások, az én immunitásommal bármi lehet..
Azt mondták éjfélre meglesz.. Én pedig imádkoztam NEEE! Akkor még szűz horoszkóp jegye lesz, és takarítás- és rendmániásból elég egy a családba! Nem akarom, hogy a gyerek 6 évesen szöszöket szedjen kispohárba a szőnyegről.. Hogy portörlő ronggyal rohangáljon 8 évesen, és az legyen a legnagyobb baja, hogy nem éri el a szekrény tetejét.
Oké, én boldog gyerek voltam és boldog felnőtt is vagyok. Ezt kijelenthetem magamról.. De azért már mégse! no! ...
És akkor meghallgattatott az imám... éjféltől még ráhúzott a picurkám röpke tizenhat és fél órát! Igen kedves Olvasó, 2012. 09. 23. 14:05 perctől vajúdtam 2012. 09. 24. 16:30-ig... Köszönöm Maminak, és férjemnek, hogy mindvégig mellettem voltak, tartották bennem az erőt.
Megérte, Mérleg lett! :) - nem tud dönteni, és mivel még vannak szűz áthúzásai első szülinapjára már porszívót kapott és jóban volt a szösz gyűjtő pohárkával, meg a porronggyal is.. (mondjuk amit látott szerencsétlen gyerek tőlem...)
Azon túl, hogy nekem "csak lányom lehet"! Leírhatatlan öröm hullámzott bennem, hol kacaj-, hol sírásként tört fel belőlem. Mikor 24 óra elteltével kivették az inkubátorból, ültem a kórházi ágyon Őt a kezemben tartottam, és fölé hajolva zokogtam a gyönyörűségtől!
Azok a kezek, azok a lábak, édes szája, arcocskája, az enyém! Nekem adta az ég! Erről álmodni sem mertem korábban. Tudtam, hogy van, jön, érzetem, hogy csodás lesz, de azt hogy ennyire és ilyen! Fel nem tudtam fogni - még most is sírok.. most ahogyan írom ezt a bejegyzést!
IMÁDOM ŐT!
Mert akkor azon a szép őszi délutánon én szültem, de hárman születtünk meg:
BABA, APA és ANYA...
Köszönöm, hogy vagy nekem édes kis Kapitányom, drága Kicsi FIAM!!!
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzést.
Puszi: PinkAnyu
Ha tetszett ez a bejegyzés oszd meg másokkal is.
Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK
Blogom friss, naprakész Facebook oldala: PINKANYU
A Facebook legpozitívabb csoportja: POZITÍVAN ÉLŐK
(A fotók "A sehány éves kislány"-ból vannak, az utolsó PukiKapitány első sztárfotója)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése