Valóban ennyi volna a boldogság titka?
Felháborít a tudat, hogy egyesek minősítik, megkülönböztetik a gyerekeket. Bélyegként kapják "rosszgyerek" és "jógyerek"
Adventi kalendárium. Most az újrahasznosítás jegyében. Nagyon aranyos kis városka lett néhány dobozból, és tojástartóból.
Kicsit elúsztam mindennel. Az írással, a házimunkával, a gyógytornával és még sorolhatnám órákig, hogy mivel. ám meg kell mondjam, hogy sosem volt szebb tavaszom.
Ugye te is sokszor álmodozol ilyesmikről? Hogy az éppen olvasni tanuló gyermeked, beleszeressen egy mesekönyvbe, és olvasni akarjon. Elárulom, ez nem álom, ez a valóság. Melyik ez a mesekönyv? Elmesélem.
Mindig azt mondom, ki kell élvezni a pillanatot, mert a "most" lesz a múlt, amire emlékezni fogunk, míg élünk. Ez így is van...
Egyszerű letisztult, és egyben cuki, de a legjobb ebben az őszi kopogtatóban az, hogy bárki elkészítheti, akár egy gyerek, egy antikreativ vagy akár te is...
Idén nem lesz megtartva az iskolai '48-as megemlékezés, a koronavírus miatt. Az osztályok a tantermekben emlékeznek meg külön-külön.
A gyerekek sokszor vidáman állnak valami okosító-ügyesítő játéknak. A kulcsszó: a "játék".
A víz világnapja: március... Nem, minden nap a víz, és az élet világnapjának kéne lenni. Úgy érzem, nem világnapokat kéne tartani, hanem megbecsülni és óvni, amink még van.
Sok magyar ember külföldön próbál szerencsét, a gyermekei számára egy jobb és élhetőbb jövőért. Idehaza sokan úgy gondolják, hogy kint kolbászból a kerítés. Édesanyák vallottak nekem őszintén.
Adott egy édes csöpp kis lény, akinek új a világ, az illatok, a hangok, és az egészséges fejlődéséhez nyugalomra biztonságra van szüksége.
Alkotni jó, annak öröme, hogy valamit létrehoztál szuper! Ám a gyerekek is szeretnek alkotni.. már amelyik.. néha a fiúk inkább autót tologatnának, és focilabdát kergetnének.. Akkor mégis mit tegyél? Egyszerű!
Dr. Vekerdy Tamás gondolatával egyetértek, ezért is osztom meg. Nagy tisztelője vagyok a Tanár Úrnak, s mint felelős anya, az írástanítás a "biztos és laza ceruzafogás" megnevezések szöget ütöttek a fejembe... és épp szembejött velem egyik friss posztja a Facebook-on.
"Baj, ha nem hiszem el?" Egy cikkben mesélték el, hogy egy anyát kizavartak, mert zavart a gyereke, s ez a kérdés érkezett. A válaszom rövid, és tömör: Baj!
Sok szülő mindent megad a gyermekének, amit csak megengedhet anyagilag. Sokan nem engedhetik meg a költekezést. Vannak józanul látó szülők, akik felesleges holmikat nem is vásárolnak a piciknek.
Sokaknak a minőségi együtt töltött idő, az, ami megfizethetetlen.
Sokszor azon kapom magam, hogy mosolygok. Csak úgy, látszólag különösebb ok nélkül.